Az 1920-as trianoni békeszerződés létrehozói 1920-ban a mai Magyarország területénél is nagyobb területet csatoltak Romániához. Ezek az országrészek ma is oda tartoznak. Ugyanakkor ma már különösebb akadálya nincs annak, hogy meglátogassuk ezeket a területeket, amelyek ezer szállal kötődnek Magyarország történelméhez. Képösszeállításunk ehhez próbál kedvet csinálni diákjainknak és tanárainknak egyaránt.

A címben szereplő Erdély elnevezés valójában pontatlan. Az, amit tévesen így nevezünk két nagy részből áll: a történeti Erdélyből és a mai magyar határ és a történeti erdélyi határ közötti részekből, amelynek neve a XVI. század óta létező Partium. (Ennek területe időnként változott.) Miután Erdély maga sem volt egységes jogi, etnikai, területi értelemben, hanem 3 nagy egységből állt, ezért összeállításunk – igyekezvén követni a történelmi hagyományokat – az alábbi részekre oszlik:

1. A történeti Erdély és a mai országhatár közötti terület – a mai Partium. Ez az Al-Dunától a Temesközön át az Alföld és az Erdélyi-szigethegység találkozási területén át a Felső-Tisza vidékéig húzódik. Ennek területén főként Nagyszalontától észak felé még ma is vannak magyar többségű falvak ill. kisebb térségek. Legnagyobb városai: Temesvár, Arad, Nagyvárad, Nagykároly, Szatmárnémeti, Nagybánya, Zilah, Máramarossziget. Itt található Koltó is.

2. Az egykori erdélyi magyar vármegyék területe. Ez Erdély nyugati része. Itt csak Kalotaszeg térségében van már magyar többség. Legnagyobb városai: Kolozsvár, Torda, Nagyenyed, Gyulafehérvár, Déva. Itt található Zsibó, Bánffyhunyad és Körösfő is.

3. Az egykori Szászföld. Ennek nagyobb része Dél-Erdélyben van, egy kisebb területe északon. Az itt élő egyharmadmilliónyi németajkú lakosság nagy részét Románia „fejpénz” ellenében elengedte az NSZK-ba a kommunista rendszer idején. Így a németajkúak száma ma mindössze 30-40000 fő és többségük idős ember. Legnagyobb városai: Beszterce, Brassó, Medgyes, Nagyszeben, Segesvár. Itt van Berethalom erődtemploma is.

4. A Székelyföld. Erdély keleti részén a Hargita hegység két oldalán lévő, anyanyelvet illetően még ma is döntően magyar többségű terület. A székelyek olyan magyarok, akiknek van ugyan külön elnevezésük, de nyelvükben nem különböznek a többi magyartól. A terület legfontosabb városai: Marosvásárhely, Székelyudvarhely, Csíkszereda, (ide tartozik Csíksomlyó is), Gyergyószentmiklós, Kézdivásárhely, Sepsiszentgyörgy. Itt található Nyárádszentlászló, Farkaslaka és Zeteváralja víztározója is.