A 12.A osztályos Liszkai Imre az előkelő harmadik helyet szerezte meg az idei tanév angol nyelvi OKTV-jén.

Ezen a rangos megmérettetésen az országból mintegy 3700 középiskolás diák kelt versenyre egymással, így Imre több ezer vetélytársat maga mögé utasítva került a képzeletbeli dobogó harmadik helyére.

Kadelka Andrea, kísérőtanár így fogalmazta meg ezzel kapcsolatos érzéseit:

„Boldogsággal tölt el a tudat, hogy egy buddhai nyugalommal megáldott, tiszta tekintetű, rendkívül értelmes és finom humorérzékkel megáldott fiatalemberrel tölthettem el azt a szép napot. Kérdeztem Őt még akkor reggel a Pest felé robogó vonaton, vajon mik a titkos összetevői annak, hogy valaki a legfelső fordulóba 8.-ként bekerüljön. Vajon egy tanár, aki állandóan a nyomában lohol feladatlapot feladatlapra halmozva, aki nyüstöl és folyamatosan terhel, noszogat, hogy kipréselje a maximumot a diákjából? De, ahogy sejtettem, erről szó sem volt. Ehhez az kell, hogy ÉRDEKELje a nyelv, hogy természetes legyen az, hogy angolul olvas, legyen az regény vagy tantárgyi szakirodalom, angolul néz minden filmet eredetiben, ahogy csak teheti.  Az kell, hogy NE tanulásként fogja fel a felkészülést. Tulajdonképpen nem a versenyre készült, hanem egyszerűen csak nagyon-nagyon jól meg akart tanulni angolul. Az hogy ez mennyire jól sikerült, mi sem bizonyítja jobban, mint a Cambridge Advanced Language Exam C1-es szintje helyett a kiemelkedő vizsgapontszámainak köszönhetően a hihetetlen C2-es típusú nyelvvizsgát kapta meg, ami anyanyelvi szintűnek felel meg.

Az OKTV harmadik fordulójának reggelén a bizottság köszöntötte a megjelent, végső fordulóban vetélkedő fiatalokat. Elmondták, hogy már tudják, mennyire élvezetes nap elébe néznek, csupa-csupa boldogságos beszélgetésben lesz részük fantasztikus emberekkel, akiknek az angol nyelv immár természetes lételemükké vált. Mi is lehetne ennél több és szebb, miről egy nyelvtanár álmodhat? Idei álom teljesítve. Köszönjük Neked, Imi az egész Andrássy nevében."

Imre szavai egyedülálló teljesítményéről:

„Sosem tanultam meg angol könyveimből a különböző nyelvtani szerkezetek pontos képzését, és használatát. Helyette a gyakorlatból (könyvek, filmek, stb.) próbáltam ezeket elsajátítani. Számomra az angol mindig egy eszköz volt arra, hogy kikapcsolódjak, vagy hozzájussak valamilyen szükséges információhoz. Pont ennek tudom be ezt a szép eredményt: megtanultam alkalmazkodni, és nem a "lexikális" tudásra támaszkodni.”

Tiszta szívből gratulálunk Neked, Imi, mérhetetlenül büszkék vagyunk Rád!